A mesterséges intelligencia gyermekjogi kihívásai és a helyreállító igazságszolgáltatás lehetőségei – erről szólt a Terre des hommes 2025. június 12-én, Budapesten megszervezett konferenciája.
“Régi utak, új kihívások: Gyerekjogok a mesterséges intelligencia kora és a helyreállító igazságszolgáltatás tükrében” volt a címe a Terre des hommes 2025. június 12-i konferenciájának, melynek az ELTE ÁJK épülete adott helyet. A konferencia a 2025. június 2-4. között Madridban megtartott „5th World Congress on Justice With Children” hivatalos kísérőrendezvénye volt. A budapesti eseményt a Spanyol Nagykövetség támogatta, közreműködött a Hintalovon Alapítvány, a Unicef Magyarország és a WellBee.
Gyermekeket védő jogi chatbot
A konferenciát egy panelbeszélgetés nyitotta, mely a digitalizáció a gyerekjogok szolgálatában témakört dolgozta fel, de érintette a MI és a fiatalok kapcsolatát is. A beszélgetés moderátora Kiss Gábor, a WellBee fiatal képviselője volt.
Somfai Fanni, a Terre des hommes iAccess MyRights Project-tel foglalkozó munkatársa szerint illúzió azt hinni, hogy a digitális bennszülöttként emlegetett fiatalok képesek kontrollálni az online teret. Egy friss kutatás szerint a 13-16 évesek több mint fele valósnak hiszi az MI által generált tartalmakat. Somfai Fanni bemutatta azt a gyermekek számára fejlesztett jogi chatbotot is, amely zárt adatbázisból dolgozik, nem tanul a beszélgetésekből, és egyszerű nyelvezettel segít eligazodni jogi kérdésekben- vagyis teljesen megvédi a gyermekeket, miközben közérthető jogi információt ad. A chatbot Görögországban, Romániában és Bulgáriában érhető el, az adott ország jogszabályait figyelembe véve.
Sok a rossz példa az MI használatában
Jánoskúti Boglárka (Gyermekjogi Civil Koalíció) arra figyelmeztetett: az MI -vel szemben különösen sérülékeny csoportot jelentenek a gyerekek, mivel az agy 25 éves korig fejlődik, így a kritikus gondolkozás is addigra alakul ki. Ugyanakkor az MI hosszú távú hatásait még nem ismerjük, így nem tudjuk, hogy a túlzott technológia függés hogyan befolyásolja a társas kapcsolatok alakulását, illetve okoz-e társfüggőséget vagy sem.
A fiatal felszólalók - Berényi Gergő (UNICEF) és Lehner Benedek (WellBee) - a tudatos használat fontosságát hangsúlyozták, ugyanakkor rámutattak: a szülők és tanárok gyakran nincsenek felkészülve arra, hogy ebben támogatást nyújtsanak.
Szeibert Orsolya (ELTE ÁJK) professzora szerint a hazai jogi környezet nem tud lépést tartani a technológiai változásokkal. A digitális gyermekvédelmi stratégia létezik, de a gyakorlati alkalmazás hiányos - főként a szülők információhiánya és félelmei miatt.
Parázs vita: kinek a felelőssége?
A kávészünet után éles vita bontakozott ki. Báldy Péter (ELTE ÁJK) provokatív kérdése - „Miért nem akarjuk megvédeni a gyerekeket?” - komoly hullámokat vetett. Szerinte a technológiai eszközök adottak, de a társadalmi akarat hiányzik. Lápossy Attila (ELTE ÁJK) szerint nem morális pánikra, hanem korosztály-specifikus szabályozásra lenne szükség. Gyurkó Szilvia (Hintalovon Alapítvány) az edukáció és a gyermekek megerősítésének fontosságát hangsúlyozta: „A legtöbb probléma a szülő-gyermek kapcsolat minőségéből fakad.”
Hangot adni a hangtalanoknak
Délután a helyreállító igazságszolgáltatás témakör került terítékre. Első körben egy interaktív workshop keretén belül 12 önkéntes történetét ismerhettük meg Fellegi Borbála a Foresee Kutatócsoport mediátorának segítségével.
Ezután egy panelbeszélgetés következett, melyet Kaslik Viktória, a Terre des hommes munkatársa moderált. Parti Mónika, fiatalkorú elkövetők ügyében is eljáró büntetőbíró és a Bírók a Mediációért egyesület elnöke elmondta Magyarországon a büntető és a polgári eljárásokban egyaránt lehetséges a mediációs eljárás alkalmazása, azonban a büntető ügyekben az új Büntető Eljárási törvény hatályba lépése óta a közvetítői eljárásra utalás csak ügyészi szakig lehetséges, a módosult szabályozás ezt a lehetőséget sajnos a bírói szaktól megvonta. A mediáció szerinte azért jó eszköz, mert a felek maguk teremtik meg a közöttük létrejövő megállapodás kereteit egy kommunikációs szakember segítségével-igy senki nem érezheti teljesen vesztesnek magát. Egy polgári jogi sikeres mediációt idézett fel a bíró, amikor a felek bár elváltak végül olyan jó lett a kapcsolat közöttük újra, hogy új esküvőjükre a válóperes ügyvédjüket is meghívták.
Fellegi Borbála, a Foresee Kutatócsoport ügyvezetője azt gondolja, hogy munkájával a hangtalan embereknek ad hangot és lehetőséget, hogy érvényesüljenek. A kriminológusként és resztoratív facilitátorként is dolgozó szakember személyes példát is felidézett, a saját válási folyamatát, ahol a bíró a két leánya szempontjait figyelembe véve kérdezte ki aprólékosan a váló feleket, az életük apró aspektusaira is kitérve, hogy hogyan alakul majd a sorsuk. Akkor valóban azt érezte, hogy a bíró a válásban hangtalan gyermekei jogait képviselte.
Szász Anna, a UNICEF fiatal nagykövete szerint rossz, hogy az iskolákban kinevelik a gyermekekből azt az akaratot, hogy hozzászóljanak bármihez, legyen az például egy igazságszolgáltatással kapcsolatos kérdés. Valódi kérdésekre valódi válaszokat kell adnunk, és érdemben kell meghallgatnunk társadalmunk fiatal és gyermekkorú tagjait - hangsúlyozta.
